Ars poetica

2016. december 02. 17:12 - Andrea.Pataki

El kell áruljak egy titkot. Készül az új honlapunk. De miért is érdekes ez?

Mert ilyenkor ugyebár az ember sok mindent újra gondol. Ha már újra gombol...

Például hogy milyen szöveg kerüljön a Rólunk menüpontba. Sablonok, közhelyek helyett.

flame-657153_1280.jpg

 

Pedig néha annyira közhelyesnek tűnik, nem is könnyű másképp megfogalmazni. Hogy mit is?

Azt a tényt, hogy a munkám a szenvedélyem.

Nap mint nap másoknak segítek kommunikálni az ügyfeleikkel. Sőt, hova tovább, gyakran mások helyett teszem ezt.

Gyártó, informatikai, egészségügyi szolgáltató, kereskedő, webáruház, szerviz. Mind-mind külön világ!

Megalkotom a következő évi marketing tervet. Hírlevelet írok. Kitalálom az új honlap optimális szerkezetét. Tanácsot adok az ügyfélszolgálatos kollégának, hogyan kezeljen egy konfliktust. Kitalálok egy játékot, ami megmozdítja a Facebook közösséget. Film forgatókönyvet készítek. Grafikai brief-et írok, és végig is viszem a grafikai stúdió csapatával a kivitelezést. Vagy épp piacot kutatok, stratégiát írok, és a lehető legalaposabban térképezem fel a konkurenciát.

Csak néhány jellemzőbb feladat mindabból, ami sokszor az ügyfél/feladat mátrixban egy hónap alatt lejátszódik velünk.

Stresszes. Amikor péntek délután fél ötkor is kreatívnak, hétfőn reggel nyolckor pedig kedvesnek és türelmesnek kell lennem. Csak is azért, mert a saját, belső mércém ezt kívánja. Néha azért, mert az ügyfélnek nyugodt hangnemben kell segíteni visszatalálni a helyes kommunikációhoz, ha kibillenne a win-win egyensúlyból.

Hivatásos kommunikátornak és marketingesnek lenni már-már olyan, mint az akciófilmekben a dublőr. Persze, a filmekben Brad Pitt vagy Daniel Craig, vagy éppenséggel Angelina Jolie a főhős. Úgy tűnik, ő ugrik, esik, borul fel és repül át egy tűzben álló épületen. Mert a nézők- vagy nevezhetjük őket ügyfeleknek, vásárlóknak, vevőknek is- őt látják. Nem pedig a dublőrt. És persze, ennek így is kell lennie.

Nagyon szeretem ezt a munkát. Néha könnyedén, néha kicsit megfontoltabban mozdulok át egyik "filmből" a másikba.

Mi mást is mondhatnék? Ha közhelyes, ám legyen. A munkám a szenvedélyem.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kontaktia.blog.hu/api/trackback/id/tr7612017361

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.