D. Tóth Kriszta esete az online marketinggel

2017. március 29. 09:56 - Andrea.Pataki

Aki nem ismeri D. Tóth Kriszta nevét, az ne olvasson tovább. Nos, fel a kezekkel, ki az, aki itt most abbahagyta az olvasást?

Na, jó, bárhogy is legyen, a cikk címének akár az első, akár a második része, vagy a teljes egésze miatt kattintottál ide, nem hagyom cserben a kíváncsiságodat.

De még mielőtt belevágnék a történetbe, el kell mondanom, hogy van egy csapat. Úgy hívják őket, hogy KOMMEKTOR. A Szegedi Tudományegyetem médiakommunikáció szakos hallgatói, akik jól ismert és -nem mellesleg- jó fej vendégeket hívnak egy nagy beszélgetésre. Értsd ez alatt, hogy több száz érdeklődő előtt –az AudMax becenévre hallgató hatalmas előadóterem tele van - zajlik a beszélgetés. Nem kis teljesítmény ez! Különösen a tegnapi, amire Krisztát sikerült „elhozniuk magukkal”.

kommektor_dtothkriszta.jpg

Kép forrása: Kommektor - D. Tóth Kriszta

Na de hogy kerül a csizma az asztalra. Vagyis ez az esemény a Kontaktia blogba? Több oka is van.

Úgy éreztem, muszáj írnom róla, mert tükröt tartott elém. Félelmetes hasonlóságokkal a pályafutásunkban. Természetesen egy nagy különbséggel: engem biztosan nem ismernek fel számomra ismeretlen emberek az utcán, vele ellentétben. Ugyanakkor én is X generációs vagyok, kikapcsolhatatlan aggyal. Bölcsész, aki vállalkozó lett. Néha erős zokogással a kanapén, hogy nem megy ez nekem. Akinek szenvedélye a munka, és nehezen mondja ki a forintokat, amikor arra kerül a sor. Akinek volt egy jól működő programja, de aztán hopp, ki kellett szállnia, hogy aztán könyvet írjon, feltöltődjön egy csendesebb időszakban, míg végül visszatalált ahhoz a szakmához, ami az élete értelme.

Ez a végtelenül szimpatikus ember ugyanakkor nagyon tudatos. Ugye, vannak előnyei is, ha nem tudunk kikapcsolódni?

D. Tóth Kriszta valódi, személyes márka lett. Ő az, aki képes úgy feltárni, megragadni és közvetíteni az őszinte női létezést, a hozzá kapcsolódó társadalmi témákat, problémákat, a tiszta értékeket, hogy közben messze elkerüli a szüfrazsett jelzőt.

Személyes márka, aki ezen ugyanakkor már bőven túllépett. Építi a csapatát, építi a csapat tagjainak személyes márkáját. Pontosabban segít nekik abban, hogy ők maguk építkezzenek. Ahogyan ő fejezte ki magát: abban a korban van, amikor már megjelenik a mentori igénye. Ez utóbbit csak megerősíteni tudom: a beszélgetés során is igyekezett olyan tapasztalatokat megosztani a jobbára egyetemi hallgatókból álló közönséggel, amelyek az ő szakmájukban abszolút használhatóak lesznek.

Rendben, vállalkozói életút, személyes márka. És akkor végre térjünk rá a cikk címére is.

Mit tud  D. Tóth Kriszta, ami egy online marketinges számára érdekes?

Kriszta először is felismerte azt az igényt, amire építhet. Hogy az online világban hiányzik a nők számára talán még egy kicsit fontosabb mélység, személyesség, együttérzés. Miközben a bulvár egyre több teret szakít magának, van egy –csak a nevében- réspiac, akik másra vágynak. Ráadásul nem pusztán igény, de kereslet is ez a célcsoport. Vagyis lehet rá vállalkozást építeni. De erről majd kicsit később.

Kriszta tudja, hogy mi a helyzet a Facebook-kal. Felépített először saját oldalán egy 75 ezres követői tábort, teljesen organikusan. A titok: személyes tartalom, ami közérthető, tiszta üzeneteket hordoz, és természetesen érdekli is azokat, akikhez szólni kíván. Kriszta tudja, hogy az organikus eléréseket a Facebook padlóra nyomja most már egyre gyorsabb tempóban. Ezért azt is tudja, hogy nem a kedvelői tábor mérete a legfontosabb, hanem az engagement. Az aktivitás, az elköteleződés. Hogy hányan olvassák, osztják meg, lájkolják, kommentelik a bejegyzéseket. És hogy hányan lépnek át a wmn.hu oldalra vagy a Youtube csatornára.

Kriszta tudja, hogy mi a helyzet a hagyományos televíziózás kontra Youtube csatájában. Elmesélte, hogy édesapja számára a tv továbbra is a jól látható csatorna, ezért amikor számon kérte tőle, hogy miért nincs már rendes–érts a tévében látható- munkája, akkor egy okos tévékészülékkel áthidalták ezt a problémát, azon nézi Kriszta Youtube sorozatát. Bár érzékelhetően szeretettel beszélt édesapjáról, de Kriszta azt is tudja, hogy az ő célközönsége már mellőzi a tévét, a neten, a Youtube-on érhető el. Vlogger lett, ha úgy tetszik. Mindezt a hagyományos tévézésből nyert profizmusára alapozva, ismerve a finomságokat, a miérteket. Hogy az autózás közbeni, egymás mellett ülős interjúk a helyzetből adódó pszichológiai sajátosságuknak köszönhetően személyes, laza beszélgetésekké válnak. Mert erre van szükség, a személyességre ebben a gyorsan pörgő, felszínes világunkban.

Kriszta tudja, hogyan szabad tartalmat írni. Nem úgy, hogy „innen még hiányzik ezer karakter”. A legelső, hogy olyan témát találj, ami érdekelhet másokat. Azokat, akiknek írni szeretnél. Aztán ess neki, és írd meg minél előbb.

Kriszta tudja, hogy célszerű offline eseményekkel is építeni a közösséget. Mert valódi közösség még mindig a való világban működik. Ezért hozta létre a Hello!WMN rendezvényeit. És azt is látja, hogy még mielőtt elfáradna mindenki, hogy a tartalmasság és a színvonal megmaradhasson, változtatnia kell. Emiatt fog változtatni a programon, és a havi események helyett félévente egész napos, fesztiválosabb rendezvényekre áll majd át.

Kriszta tudja, hogyan működhet egy online magazin profitábilisan. Tanulnia kellett az online hirdetésekről, és egy szakember segítségét kellett kérnie, de most már érti, hogy mi az a natív hirdetés, és egyáltalán hogyan lehet úgy együttműködni egy piaci szereplővel, hogy mindenki nyerjen, és semmiképp ne veszítsen emiatt olvasókat. Sőt!

Kriszta tudja, hogy mérni kell. Amikor megkérdeztem, hogyan áll össze a WMN olvasói tábora, kapásból vágta az adatokat. Igen, van 20% férfiolvasó is! A többséget azonban a 25-45 év közötti, nagyobb városokban élő, magasabb iskolai végzettséggel és magasabb jövedelemmel rendelkező nők adják. Mondhatjuk, az üzleti szempontból is egyik legértékesebb réteg.

Sok tanulságot hozott nekem a tegnapi nap.

Nincs mese: a kommunikátorok és marketingesek világa menthetetlenül egybefonódik. Hogy teljesen mindegy, mi a szakmád, ott kell, legyél az online világban, valódi, személyes tartalmakkal. Miközben a szemedet azért mindig ott tartod a számokon, adatokon. És persze használod azokat, követed az új eszközöket, trendeket, hogy mindig épp ott és épp úgy legyél jelen, ahogyan a célközönséged megkívánja.

Egy biztos: Kriszta engem meggyőzött. Bár eddigi is követtem a munkáit, most még jobban odafigyelek rá. Nem csak nőként, nem csak vállalkozóként, de online marketingesként is.

***

Tetszett a cikk? Használd, oszd meg másokkal is! Köszönjük!

Szólj hozzá!

Marketing tervezés márciusban. Noormális?!

2017. március 24. 16:42 - Andrea.Pataki

Mi marketingesek sokfélék vagyunk, sokféle vállalkozással és menedzsmenttel a hátunk mögött.

Van, akiknél alap, hogy stratégiai marketing terv is készül, amihez éves terveket állítanak össze. Azokat jellemzően az év végén már jóváhagyják, januártól aszerint dolgoznak. Esetleg némi kiigazítással év közben, az eredményeket követve.

Mások már lemondtak a többéves tervezésről. Ugyan stratégia üzleti terv szinten van, de a marketing terv már csak rövidebb, éves távú elképzeléseket tartalmaz.

Többen egészen odáig merészkedtek, hogy csak egy csapásirány és célkitűzés szerepel a terv anyagában, amihez negyedéves szinten terveznek kampányokat.

És persze ne feledkezzünk meg a leginkább kisebb cégekre jellemző ötletelős típusú marketingről, ahol tervezésről jobbára csak kampány szinten beszélhetünk.

Bármilyen útját is választjuk annak, hogy tudatosan marketingezzünk, márciusban biztosan megugrik a feladatok, ezzel egyenes arányban az elfogyasztott kávé és a percenkénti szívverések száma.

Marketingszolgáltatóként én is érzem, hogy nyakunkon a cunami, az ügyfelektől csak úgy özönlenek az új ötletek, kérdések, igények.

A nekibuzdulásnak több oka is van.

magnolia-324301_1920.jpg

 

Egyrészt mert emberből vagyunk, akiknél egy kis napsütés csodákra képes. Újra kedvünk lesz fejleszteni, változtatni. Február 2-án még álmosan vártuk, hogy kibújjon a medve a barlangjából, most viszont minden fénylik, nyüzsög. A legkényelmesebb cégvezető és marketinges is felpörög. 

Aztán meg persze a könyvelő vagy a gazdasági vezető is kopogtat a tavalyi eredményekkel. Nincs mese: szembesülnünk kell, hogyan sikerült az előző év. Ha jól, akkor nosza, idén is produkáljuk legalább azt. Ha kevésbé jól, akkor pedig muszáj végre összekapnunk magunkat.

És akkor még ott vannak a láncreakciók. A konkurensünk beindult, mi sem várhatunk. A szállítónk, a vevőnk piszkál, lépni kell.

De vajon várjuk meg, míg elragad bennünket az ár, és minden ránk borul? Jobban tesszük, ha elővesszük a tervünket, bármilyen és bármikor is készült. Mellérakjuk az eddigi eredményeinket, és értékelünk.  Innen aztán nincs megállás, úgyis beindul a gépezet: módosítsunk, ötleteljünk, pontosítsunk. Szóval tervezzünk. Ha csak a keretek voltak meg inkább, most már muszáj megtölteni tartalommal, és szervezni a kampányokat. Ha kampányokra tervezünk, akkor nézzük át, az eddigiek mit hoztak, mennyire látszanak jónak ennek tükrében a következő aktivitások.

Jöjjön néhány tipp a munkához!

» A "tavaly is jó volt" hibája

Kényelmesebb, félénkebb, kockázatkerülő marketingeseknél találkozhatunk ezzel. Egy vagy két éve már futott kampányt vesznek elő azzal, hogy akkor milyen nagy durranás volt, legyen idén is ugyanez. És aztán jön a csalódás... Mert bizony, a piac rengeteget változik néhány hónap alatt. Ha tehát szeretnénk leporolni egy-egy korábbi sikeres kampányt újrahasznosításra, akkor alaposan nézzük meg, akkor mi volt a helyzet, mi minden játszott szerepet abban, hogy sikeres volt. És hasonlítsuk össze a jelenlegi helyzettel. Ne kicsinyeljük le a különbségeket, szükség esetén formáljuk újra a kampányt, alkalmazkodjunk a változásokhoz. Vagy akár vessük is el teljesen az ismételt felhasználást.

(Közgazdász hallgatói létem egyik leghasznosabb elemének Garai Tanár Úr gazdaságpszichológiai óráit és a kiadott esettanulmányokat tartottam, amiben többek között erre a hiba lehetőségre is felhívta a figyelmet. Ajánlom az olvasó figyelmébe ezt a könyvét: Egyáltalán, minek nekünk gazdaságpszichológia? )

» A folyamatokat is nézzük át

A marketing aktivitásokat nem szabad egymástól független kampányokként kezelni.

Ha elkövetek egy komolyabb bakit a hírlevél kezelések kapcsán, például túltolom a mennyiséget, abból már nehéz visszatérni a jó útra. Ha csökkentem a hírlevél gyakoriságot, akkor azokat is elveszthetem, akiket érdekel. Ha viszont emiatt továbbra is ugyanúgy folytatom, akkor még többen lesznek, akik leiratkoznak vagy -és ez a rosszabb*- nem nyitják meg a leveleket. Tehát nem szabad egyetlen "masszaként" tekinteni a hírlevél adatbázisomra, az adatok mentén újratervezhetem, hogy akár külön szegmenseket hozzak létre az olvasási szokások alapján, és azokra külön időzítéssel, tartalommal és intenzitással küldjem ki a leveleimet.

(* Azért rosszabb, ha valaki olvasás nélkül törli a levelemet, nem iratkozik le, mert azzal nincs egyértelmű válaszom, hogy mi a viszonyulása hozzám, a termékeimhez. Ráadásul ha mennyiség után fizetem a hírlevél küldés díját, az kidobott pénz. Amikor valaki azt mondja nekem, milyen hatalmas hírlevél adatbázisa van, az nem jelent semmit. Hogy hányan, milyen arányban nyitják meg és konvertálnak - az az egyetlen értelmes mutatószám.)

Gyakori hibaforrás az is, ha az első ingertől az utolsó ügyfél kapcsolatig valahol fennakadás van. Így amikor tervezünk vagy épp újratervezünk, érdemes elemezni, volt-e valahol korábban fennakadás, ami visszafogta az eredményességet. Mielőtt belevágunk az újba, javítsuk ki a korábbi és előzzük meg a későbbi lehetséges problémákat.

» Amikor elkap a lelkesedés

A konferenciák időszakát éljük, ez még egy lapáttal rátesz arra, hogy nyüzsögjünk.

Ki volt már olyan marketinges konferencián, ahol az előadó arról beszélt, hogy sikertelen volt egy kampány?

Mindenkitől csak szuper jó sztorikat hallunk. Ezért hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha mi is ugyanezt csináljuk, akkor tuti a siker. Az, hogy hány új Facebook oldalkedvelőnk lett 48 óra alatt vagy hányszorosára nőtt a hírlevél feliratkozóink száma egy ügyes csalikampánynak köszönhetően? Persze, felemelő érzés, de inkább csak akkor menjünk ünnepi sütizésre, ha a bevételünk is megugrott a kampánynak köszönhetően.

A jó ötlet képes elhomályosítani az ítélőképességünket is, így lehet, hogy más ötletét egy az egyben felhasználja valaki, de nála nem hogy nem lesz sikeres, egyenesen káros lesz a hatás. Szóval legyünk higgadtak, és inkább erős kritikával értékeljünk egy máshol bevált ötletet, ha magunk is hasonlót szeretnénk megvalósítani.

» Egyenletesen ugyanúgy

Olyan nincs, hogy valakinél ne lennének szezonális hatások. Még a teljesen semlegesnek tűnő szolgáltatásoknál is vannak éven, vagy akár negyedéven, hónapon vagy héten belüli ingadozások. Azonban a több éven át tapasztalt eloszlásokat is felül írhatja bármi.

A most aktuális problémánk például nem válogat a cégek között: a Facebook-on az elmúlt hetekben nem csak az organikus elérések csapnivalóak, de a fizetett hirdetéseink is gyengébben muzsikálnak. Aki dolgozik -és még azok közé a szerencsések közé tartozik, hogy ebédidőben nézhetné a közösségi oldalakat-, most alig kap levegőhöz, az ebéd miatt pedig inkább kimozdul, mintsem házhoz rendelne. Mert miről is van szó? Tavaly ilyenkor vacogtunk még, most viszont este elmegyünk egyet sétálni,  és a hétvégén is a szabadban vagyunk ilyen jó időben.

Ki az, aki tavaly novemberben tervezett az időjárással? És azt ki tudta akár csak januárban, hogy a nagypéntek is munkaszüneti nap lesz?

Ha tehát még alaposan át is gondoltunk minden ismert eseményt, ami befolyásolhatja a célpiacunk viselkedését, a váratlan vagy nem tervezhető hatások miatt muszáj hozzányúlnunk a terveinkhez. Amikor várható, hogy a legnagyobb könyváruházlánc bezár, akkor az érintett versenytársak már lépnek is.

Ha például kétrétegű költségkerettel dolgozunk, akkor nem aggódunk, amikor hirtelen rá kell szánni még bármilyen kampányra vagy aktivitásra.

És persze muszáj résen lenni, folyamatosan követni az eseményeket, hogy még időben reagáljunk.

» Új utakon

Tapasztalataink szerint a legnehezebb feladat akár egy kisebb cég vezetőjeként, akár nagyobb vállalat marketingeseként belevágni olyasmibe, amivel még korábban nem próbálkoztunk. Nincsenek összehasonlító adataink, akár még csak közelítőleg sem. Egyáltalán belevágjunk? Hogyan fogunk értékelni?

Ilyen esetben az a célravezető, ha szánunk a tesztelésre, például egy barátságos ügyfélkörben "kóstoltatunk", több csoportban, csak egy-egy elemet változtatva. Így már legalább annyi kezdő információnk lesz az éles üzem előtt, hogy két-három változat közül mivel induljunk neki. De a kis körben tesztelésnél már eredményességi és megtérülési adatokat is nyerhetünk.

Egyszerűbb a helyzet, ha a termék és a piac ugyanaz, csak a csatorna vagy a folyamat új. Ilyenkor párhuzamosan is mehet a régi módszer és a mostani, amivel szintén lesz alkalmunk az összehasonlításra.

Talán egyértelmű, de azért mégis: ezeket a teszteket ugyanúgy tervezni és értékelni kell, mint az élesben használt megoldásokat.

Jó tervezést és sikeres kampányokat kívánunk!

Ha elakadnál a tervezésben, kattints ide, segítünk!

 

Szólj hozzá!

Evolution2017 - Vigyázat! Nagyon szubjektív beszámoló

2017. március 03. 19:21 - Andrea.Pataki

Tavaly októberben volt húsz éve, hogy rám ragadt a marketinges jelző. Habár azóta is büszkén viselem, időnként kétségek gyötörnek, hogy tudok-e eleget a szakmámról, képes vagyok-e követni azt a hihetetlen tempójú fejlődést, ami jellemzi.

Nos, az Evolution 2017 konferencia első napjának végén megkönnyebbültem. Aki nem ismer közelebbről, az bátran gondolhatja ebből a mondatból, hogy a szerénység nem tartozik a tulajdonságaim közé. Ha így van, ám legyen. Nem sok újdonságot hozott ugyanis ez a nagyjából nyolc órahossza számomra. De az a néhány tipp és info, amit kaptam, mégis azt mondatja velem, hogy érdemes volt rászánnom a napomat. Korán indulva és későn hazaérkezve, elviselve a tömeget, ami ott fogadott, és a már-már kilométerben mérhető sétát, amit a bőség zavarában az egyes termek között tettem meg oda-vissza a nap folyamán.

10 perc hírnév. Demokratikusan ennyi járt az előadóknak attól függetlenül, hogy máshol már felépítették-e az ismertségüket, vagy itt vágtak bele a nagy dobbantásba.

10 perc a legprofibb előadó számára is kihívás, hogy értelmes és hasznos mondandóval töltse meg. Sokaknak nem is sikerült igazán. (Egyébként én úgy vagyok ezzel, hogy akár hány percnyi keretet kapok, az a "lécci még öt percet!" fázis mindig ott figyel a végén.)

No, de ne csak a szervezésről, hanem a tartalomról is essen szó. Hiszen gondolom, aki ezt olvassa, azért kattintott ide, hogy szakmai hasznosságot is kapjon.

lens-582605_1920.jpg

A Kék teremben leginkább a közösségi média volt terítéken, az én kedvenc terepem. Azért időnként benéztem a trendektől, tudományos megközelítésektől hangos Lila terembe is. De minden egyes ott töltött perc arról győzött meg, hogy bőven sok, amit egyébként a mindennapokban olvasok ezekről, és könnyen összeáll a fejemben a kép, hogy merre is haladunk.

A Narancs a megvalósítás színe lett, itt sikerült néhány innovatív programot, alkalmazást megnézni, amúgy szőrmentén. Most egyébként ezekkel ismerkedem, vannak benne tényleg jó ötletek. De erről kicsit később.

Őszintén szólva a Sárga terem kimaradt az életemből. Ahogy olvastam, minden agyban dől el, és ez valahol még a periférikus látásomon is kívülre csúszott. Talán azért, mert az első blokk a sharing economy volt, ami bár érdekes és kihívásokkal teli, de nekem egyelőre még túl civil téma. A második, kreatív blokk meg valahol elveszett a szemem elől.

A Zöld teremben online videós téma pörgött folyamatosan. Néhány előadást itt sikerült elszalasztanom a különböző mértékű csúszásoknak köszönhetően. Amit láttam belőle, az nagyon semmitmondó volt sajnos, pedig nagy reményekkel mentem be minden esetben, mert ez a leginkább újdonság számomra most, amiben még jó lett volna felszedni tippeket. Így aztán marad az itthoni böngészés és a saját tapasztalatokból okulás. Illetve még abban bízom, hogy akiket ott elszalasztottam, megszánják a kimaradtakat, és írnak róla a saját blogjukban.

Egyébként ez a tippem részben már be is jött, mert például a nekem teljes egészében  kimaradt második nap egyik előadójától ma reggel ezt olvastam.  Na, ez például kár, hogy kimaradt az életemből élesben.

Mi az, ami felbosszantott?

>> Amikor az előadónak az volt a legfontosabb mondandója, hogy New York-ban járt, és ott már sokkal menőbb cuccok vannak, a Facebook saját sátra a karácsonyi vásárban milyen érdekes volt.

>> Amikor a krízis kommunikátor azzal zárta a mondandóját, hogy egyébként meg se próbáljuk magunk, mert ez egy szakma. És amikor ugyanennek az előadónak a műsorvezető nekiszegezte a kérdést, hogy az általa bemutatott negatív példánál ő hogyan oldotta volna meg a krízis kommunikációt, a válasz az volt, hogy a sajtó részére eljuttatott PR cikkel. Khm.

>> Amikor a konkurenciafigyelés a Facebook-on témáról szóló előadásba nem fért bele, hogy megmutassa emberünk az Elemzések Figyelendő oldalak funkcióját. Értem én, hogy kétélű fegyver, de hogy a versenytársaink bejegyzéseit egyesével figyelgessük, mennyi lájkot, megosztást és hozzászólást kap, az ugye nem reális. Hacsak nem vagyunk időmilliomosok.

>> Amikor az előadásban egyedül az előadó egyedi stílusa a lehengerlő. Épp mint egy szép színes méretes lufi. Elmondta ő ugyan, hogy stand-upos-nak készült, de ez meg ugye nem az a hely.

>> Amikor feleslegesen használt az előadó idegen kifejezéseket. Volt multis élményben részem, ott ez megszokott. De ha mellette a szakmai tartalom elkallódik, akkor joggal merül fel a gyanú, hogy az idegen szavak pusztán elleplezés céljával kerültek bele az előadásba.

>> Amikor egy cégtől érkező előadó egy másik cég automatizált ügyfél-kiszolgálását szidja, miközben a sajátjáról gyakorlatilag semmi újat és különlegeset nem tudunk meg.

A legnagyobb csalódást az automatizált és adatvezérelt marketing témakörben elhangzó előadások okozták. Persze, lehet, hogy túlságosan nagy volt az elvárásom, de ez a "nesze semmi, fogd meg jól" komolyan elszomorított. Értem én, hogy az adatok bizalmasak, akkor viszont ne ígérje azt az előadó, hogy beavat az eredményeibe.

Na de jöjjenek végre a hasznosságok is!

Mondom, a nagy pörgés miatt maradtak ki előadások, amik valószínűleg nagyon profik voltak. Így a teljesség igénye nélkül, íme néhány jó ötlet és példa azokból, amiket sikerült megnéznem.

>> Klausz Melinda Tesztelj! című előadása volt talán az egyik leghasznosabb nekem, aki napi szinten kezelek Facebook hirdetéseket. Ügyfeleimet - sok ok miatt- csak nagyon korlátozottan tudom rávenni a tesztelésre. Tiszta szerencse, hogy mások ezt nagyban űzik, és még mesélnek is az eredményekről. Hogy például felejtsük el a felkiáltójelet a call to action mondat végéről, mert úgy jobb a konverzió. Hogy mennyit dob az eredményeken egy jól elhelyezett emoji. És hogy még mindig a számok a TOP1 eszköz. Ami még igazán jó volt, hogy a végén konkrét számokkal is bemutatta, hogy mennyit tudtak javítani egy hirdetésfolyamnál a letesztelt beállítások segítségével.

Ehhez képest az az előadás, ahol 5000 hirdetésváltozat teszteléséből vontak le következtetéseket, már kevésbé volt érdekes. Rendben, mondhatjuk, hogy az is lehetett volna. De amikor az eredmények láttán azt kellett mondjam, ehhez aztán kár volt annyi pénzt elszórni, csak kérdeztek volna meg néhány gyakorló szakembert, kapásból vágja a jó beállításokat. Na jó, mondhatjuk tudományoskodóan, hogy volt egy nullhipotézisünk, amit jó drágán megvizsgáltunk és arra jutottunk, hogy igazunk volt.

>> A másik nagyon hasznos előadás az Isobar kollégától, Rényi Balázstól hangzott el, aki a dark social forgalomról beszélt. Aki nem ismerné ezt a kifejezést: az olyan személyes megosztások akár egy Messengerben, pláne mobil alkalmazásban, akár egy e-mail útján, amikor a követést leveti magáról a link, így a Google Analytics-ben direct traffic-ban találkozol vele, nagyjából gőzöd se lesz róla, hogy honnan érkezett az érdeklődő vagy a vásárló.

Persze, vannak trükkök, amikkel ki lehet játszani a linkkövetés elvesztését. Például rövid linkekkel (bitly, goo.gl), vagy ha még ráadásként csatornánként készítesz rövid linket.

Ami új információ volt nekem, hogy például a Messenger és a Viber nagyjából 84%-os dark social megosztást produkál. És még az is, hogy az elmúlt évek során 21%-kal csökkent a Facebook-on a valóban személyes gyártású tartalmak megosztása. A profi bejegyzéseket és híreket osztjuk meg. Ez van. Ez pedig ugye azt is jelenti, hogy mi magunk leszünk a reklám- és hírforrás, miközben az ettől elvadult fiatalabb generáció félelmetes sebességgel hagyja el a Facebook hírfolyamot, és szinte csak a Messengerre korlátozódik a kommunikációjuk. Na de akkor majd jönnek a Messenger hirdetések, aki bújt, aki nem.

>> A Messenger hirdetések egyébként többször előjöttek a nap folyamán az előadásokban. Körülbelül mindenki kivár, nincsenek tapasztalatok, és nagyon veszélyes pályának tartják. Ezt már egyébként az RG Stúdiós Erős Gábor mondta. Egy balul sikerült kampány ebben az igencsak intim szférában másodpercek alatt le tudja rombolni a sok év fáradságos munkájával felépített márkádat. És én hiszek neki.

>> Aztán ami még hasznos volt, azok a számomra még nem ismert fejlesztések, alkalmazások bemutatása, amikkel kutathatom a konkurenciát, elemezhetem tovább az oldal látogatóit vagy épp automatizálhatok még ezt-azt a marketing folyamatok közül. Már amit szabad.

Ilyeneket írtam fel magamnak: likealyzer.com, fanpagekarma.com, zoomsphere.com vagy épp az automatizálj.com. Ezeket mindenképp megnézem, amint időm engedi. Ha követed a blogot vagy a Kontaktia Facebook oldalát, biztosan találkozni fogsz majd rövidebb beszámolóimmal ezekről is.

Miközben ezeket a sorokat írtam, lefutott a Leadberry első jelentése a honlapunkról. Na ez az egyik okosság, amire ott találtam, Azt igyekszik megmutatni, hogy melyik cégtől nézhették vajon meg az oldaladat. Kifejezetten B2B piacra dolgozó vállalkozásoknak fejlesztették. Egyelőre béta, némi ügyes adat és ajánlás beáldozása árán ingyen tesztelheted még nagyjából egy hónapig. Meglátjuk. Most még nem volt értékelhető az adatmennyiség. Talán majd később.

Bólogatós előadások

És voltak olyan előadások, amelyek hallgatása közben a képernyő előtt megfáradt nyaki izmaimat sűrű bólogatással lazíthattam.

Így amikor Forgács Mariann a BeSocial-től arról beszélt, mennyire nem a méret számít. A rajongó tábort illetően sem. Sokkal inkább az, hogy a lassabban, leginkább organikusan felépített oldalkedvelői csapatnál milyen fokú a kötődés, az aktivitás. Ráadásul Mariann elárasztott egy csomó számmal is, amelyek között volt néhány meglepő. Tudtátok például, hogy átlag 40 Facebook oldalt vagyunk hajlandóak kedvelni? Szép nagy verseny kerekedik tehát azért, hogy épp a Te céges oldalad kerüljön bele a potenciális ügyfeled látókörébe, sőt még arra is vegye a fáradságot, hogy kedvelje az oldaladat és kövesse is a bejegyzéseket. Kemény meló!

És hogy ne legyenek illúzióink, az organikus elérés 2015-ben is már csak 2% volt, ami nyilvánvalóan tovább romlik az idő és a Facebook ügyeskedés előrehaladtával. Konklúzió: az oldal kedvelőidre is intenzíven hirdetned kell, vagy még megpróbálkozhatsz egy saját direkt csatornára (alkalmazás, hírlevél) kicsalogatni őket.

Aztán itt van még az új varázsszó, az influencer marketing. A véleményvezéreket becserkészed és magad mellé állítod. Megboldogult távközlési marketinges fejjel még 2005 körül elkaptuk a gondolatot, hogy a telefonos (!) kapcsolati háló és fogyasztói szokások, plusz az akkoriban nagyon divatos fórumozók feltérképezésével megtaláljuk azokat a hangadókat, akiket mindenféle csellel meg kell szereznünk "saját kicsinyes céljainkhoz", mint amilyen a márkaépítés vagy épp az értékesítés növelése. Furcsa, hogy több, mint 10 évnek kellett ahhoz eltelnie, hogy ez a lehetőség bekerüljön a nagymenők által is felkapott marketing eszköztárba. Magam egyébként a celebek kibérlésével kapcsolatban szkeptikus vagyok. Mert egyszer még rendben, hogy Kasza Tibi épp a Telekom Valentin napi vírusvideóját teszi fel az oldalára.  De utána hogyan tovább? Persze, mi, akik benne vagyunk a szakmában, rögtön tudjuk, hogy semmi sem véletlen, és mindennek megvan az ára. Csak hogy a laikusok is gyorsan rájönnek. (Most látom, hogy később azért rákerült a mondat, hogy szponzorált tartalom, eredetileg még nem volt ott.) Azt mondanám, hogy talán jobb irány lehet, ha több Társaságközepe JóskaPistát és Jószomszéd Marinénit keresnek meg okos, elemzésből jeles marketingesek, és így használják a véleményvezérek rendkívüli hatékonyságát.

Az utolsó előadás, amit még meghallgattam, szintén a bólogatós kategóriába sorolható. Zene volt füleimnek* Jánosi Ádám mondandója, aki a közösségi médiás ügyfélkezelésről beszélt. Tudjátok: nem törlök, nem szólok be, gyorsan válaszolok és a kritikát is a saját épülésemre használom fel. Záró előadásként olyan volt ez, mint jógaóra végén a relaxálás.

* Egyébként nem véletlen, hogy épp így fogalmazok, mert Ádám DJ-ként is "üzemel", és volt olyan kedves egy saját példáján megmutatni, hogy egy vájt fülű kritikusa segítségével hogyan fejlődött úgy, hogy még a kritizáló személyt is sikerült maga mellé állítania. Szeretem, amikor valaki azt is iszik, amit prédikál...

fractal-1128622_1920.jpg

 

Minden jó, ha a vége jó?

Fogjuk rá. Az ebéd közben elcsípett beszélgetésekből azért azt lehoztam, hogy a közönség nagyobb részének sok volt az újdonság. Sőt, nem kevesen a hatalmas szakadék túloldalán állnak, ami a hétköznapi magyar marketinges valóságot és az előadó szakemberek, ügynökségi, tudományos kollégák szintjét választja el egymástól. Annak a marketing munkatársnak, akinek az a legnagyobb gondja, hogy a régi honlap szövegeit ki kell másolnia word doc-ba, hogy kiadhassa a gyakornoknak a vadiúj honlap miatt újrafogalmazásra, annak a dark social probléma még a marketing sci-fi kategóriába tartozik.

Szóval van feladat bőven számomra, hogy az én ügyfeleim ne érezzék úgy, hogy lemaradtak. Annak alapján, amit most hallottam, kicsit megnyugodtam: egyáltalán nem kell szégyenkeznem a tudásom miatt, még ha most pusztán a hallgatóság tagjaként is voltam ott. (Őszintén szólva még örülök is neki, mert így valóban az információ megszerzésére és rendszerezésére fordíthattam minden energiámat.)

Szólj hozzá!